Mikrobiomteszt – valóban megmutatja a bélrendszerünk állapotát?

Az elmúlt években egyre népszerűbbé váltak a mikrobiomvizsgálatok. Egyetlen székletmintából több száz vagy akár több ezer baktériumfaj jelenlétét képesek kimutatni, és sok szolgáltató azt ígéri, hogy az eredmények alapján személyre szabott étrendi vagy életmódbeli tanácsokat ad.

Felmerül azonban a kérdés:

Valóban ennyire egyszerű képet kapunk a bélrendszerünk működéséről?

A válasz ennél jóval összetettebb.

Mi is az a mikrobiom?

A bélmikrobiom a bélrendszerünkben élő baktériumok, gombák, vírusok és egyéb mikroorganizmusok összessége.

Ezek a mikrobák fontos szerepet játszanak többek között:

• az emésztésben,
• egyes vitaminok előállításában,
• a rövid szénláncú zsírsavak termelésében,
• az immunrendszer működésében,
• a bélfal védelmében,

• hangulataink, érzelmi állapotunk, mentális egészségünk irányításában

• valamint az anyagcsere szabályozásában.

Ma már tudjuk, hogy a mikrobiom jelentős hatással lehet az egészségünkre, de azt is fontos megérteni, hogy még mindig rengeteg nyitott kérdés van ezen a területen.

A mikrobiom nem állandó

Sokan úgy gondolják, hogy egy mikrobiomteszt pontosan megmutatja, milyen állapotban van a bélflóránk.

Valójában azonban a mikrobiom rendkívül dinamikus rendszer.

Az összetételét és működését befolyásolhatja többek között:

• az előző napok étrendje,
• a böjt,
• a stressz,
• az alvás minősége,
• a fizikai aktivitás,
• gyógyszerek,
• antibiotikumok,
• fertőzések,
• valamint a napszak is.

Egyetlen székletminta ezért csupán egy pillanatfelvételt mutat.

A jelenlét nem egyenlő a működéssel

A legtöbb vizsgálat azt mutatja meg, hogy milyen baktériumok találhatók a mintában, és milyen arányban.

Azt azonban általában nem mutatja meg:

• mennyire aktívak ezek a baktériumok,
• milyen anyagokat termelnek,
• hogyan kommunikálnak az immunrendszerrel,
• vagy milyen biológiai hatást fejtenek ki.

Két ember baktérium-összetétele hasonló lehet, miközben a mikrobiom működése jelentősen eltér.

Létezik „tökéletes” mikrobiom?

Jelenlegi tudásunk szerint nem.

Nincs olyan baktérium-összetétel, amely minden egészséges emberre egyformán igaz lenne.

Minden ember mikrobiomja egyedi, amelyet befolyásol:

• a genetika,
• a születés módja,
• a gyermekkor,
• a táplálkozás,
• a környezet,
• az életkor,
• valamint az életmód.

Ezért önmagában egy baktérium magas vagy alacsony aránya még nem jelenti azt, hogy valaki beteg vagy egészséges.

Amit könnyű félreérteni

A mikrobiomtesztek egyik legnagyobb veszélye, hogy az eredmények túlzott értelmezésére csábítanak.

Gyakran találkozunk olyan kijelentésekkel, mint:

• „Kevés a jó baktérium.”
• „Túl sok a rossz baktérium.”
• „Dysbiosis áll fenn.”

Valójában ezek önmagukban sokszor nem jelentenek diagnózist.

A jelenlegi tudomány szerint számos baktérium szerepe még nem teljesen ismert, ráadásul ugyanaz a baktérium különböző embereknél eltérő biológiai jelentőséggel bírhat.

A mikrobiom nem mindig az ok

Ha egy vizsgálat eltérést mutat, abból nem lehet automatikusan arra következtetni, hogy ez okozza a panaszokat.

Lehet, hogy:

• a betegség változtatta meg a mikrobiomot,
• a mikrobiom járult hozzá a betegség kialakulásához,
• vagy mindkettő mögött egy harmadik tényező áll.

Ezért nagyon fontos különbséget tenni az együttjárás és az ok-okozati kapcsolat között.

A különböző laborok különböző eredményt is adhatnak

Nem minden labor ugyanazt a módszert alkalmazza.

Eltérhet:

• a mintafeldolgozás,
• a DNS-szekvenálás technológiája,
• az alkalmazott adatbázis,
• a referencia-populáció,
• valamint az értékelési algoritmus.

Ezért előfordulhat, hogy ugyanabból a mintából két labor eltérő következtetésre jut.

Mire érdemes vigyázni?

Sok mikrobiomteszt automatikusan ajánl:

• étrend-kiegészítőket,
• probiotikumokat,
• prebiotikumokat,
• speciális diétákat.

Ezek egy része hasznos lehet bizonyos helyzetekben, azonban nem minden ajánlás mögött áll erős tudományos bizonyíték.

Érdemes óvatosnak lenni azokkal a szolgáltatásokkal, amelyek egyetlen vizsgálat alapján hosszú étrendi megszorításokat vagy nagy mennyiségű étrend-kiegészítőt javasolnak.

Mikor lehet hasznos egy mikrobiomvizsgálat?

A vizsgálat értékes lehet például:

• tudományos kutatásokban,
• egyes speciális gasztroenterológiai kivizsgálások során,
• vagy akkor, ha ugyanazzal a módszerrel több mérés segítségével szeretnénk követni a változásokat.

Önmagában azonban egyetlen mérésből ritkán lehet biztos következtetéseket levonni.

Mi támogatja bizonyítottan a mikrobiom egészségét?

A jelenlegi tudományos bizonyítékok alapján sokkal nagyobb jelentősége van a mindennapi életmódnak, mint egy egyszeri mikrobiomtesztnek.

A mikrobiomot kedvezően befolyásolhatja:

• valódi, minimálisan feldolgozott élelmiszerek fogyasztása,
• megfelelő fehérjebevitel,
• elegendő alvás,
• rendszeres testmozgás,
• stressz csökkentése,
• szükségtelen antibiotikumok kerülése,
• valamint a metabolikus egészség javítása.

Összegzés

A mikrobiomkutatás az orvostudomány egyik legizgalmasabb fejlődő területe.

A mikrobiomvizsgálatok ma már rendkívül fejlett technológiával készülnek, azonban a kapott eredmények értelmezése még számos korláttal jár.

Éppen ezért egy mikrobiomteszt eredményét érdemes inkább egy érdekes kiegészítő információként, nem pedig végleges diagnózisként kezelni.

Az egészségünket ma is elsősorban a mindennapi életmódbeli döntéseink határozzák meg: az étrendünk, az alvásunk, a mozgásunk, a stresszkezelésünk és az anyagcsere-egészségünk. Ezekre jelenleg sokkal erősebb tudományos bizonyítékok állnak rendelkezésre, mint arra, hogy egyetlen mikrobiomteszt alapján személyre szabott kezelést lehessen meghatározni.

A Gyógyítom magam program egészséget tápláló irányelveit összefoglalva megnézheted ezen a videón: https://gyogyitommagam.hu/tudastar/az-egeszseg-mint-kovetkezmeny/

Személyes blog: https://gyogyitommagam.hu/blog/a-valtozas-az-eletmodvaltasrol/

Ismerd meg Balsaidokit: https://gyogyitommagam.hu/dr-balsai-tamas-utja-balsaidoki-ig/